Érettségi-Tételek

Magyarország benépesítése a 18. században

Előzmény

- Törökökkel folytatott harcban az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott

- A század végére a legtöbb földet művelés alá vonták, számos falvat-várost építettek újáá

- Szántó területekből legelők,parlagos területeket vadvizek váltották.A 18.századi benépesítés miatt újra művelés alá vonták ezeket a területeket.

- Városba menekültek a parasztok

Belső vándorlás

- A pusztulás nem érintette a hegyvidékeket csak az Alföldet ,s a dombságokat.

- A vándorlás a hegyvidékekről a jobb termő területeken volt jelen ( alföld,dombság )

- Részesei: magyarok,ruszinok,szlovákok,ruszinok,horvátok

- Ösztönző erő: kedvezmények,föld,munkalehetőség

à Magyarok:  à Az ország középső részére

            à Ruszinok:   à Kárpátalja

            à Szlovkákok:à Felvidék

            à Románok:    à Erdély

            à Horvátok:   à Pozsony vidékére

Önkényes vándorlás

- Ország határai mellől Mo-ra települtek

- Ösztönző erő: Nemesek munka szükséglete

-  Részesei : csehek,lengyelek,ruszinok,rácok,románok

                        à rácok ( szerbek ) : Határőrvidék

                        à csehek,lengyelek,ruszinok: Felvidék

                        à románok: Erdély

Szervezett betelepülés

- Állam szervezte,s leginkább a németeket ( szabad embereket ) a Rajna-vidékéről

- Cél: Adófizetők növelés,s a katolikusok arányának növelése

- Kész házak,szerszámok,állatok vártákà csak be kellett költözniük. Néhol egy ideig az adót is elengedték nekik

- Szétszórtan helyezték el őket: Bakony,Pilis,Buda,Békés,Bánát

            à Következménye: - Magyarság számaránya csökkent,80%ról 40%-ra csökkent

- Magyarok lettek kisebbségben

- Több nemzetiségű lett Mo,s kevert is,mert egy területen több nemzetiség is élt ( Pld.: Temesvár )

- Sajátjának tekintették, ahol éltek

Mezőgazdaság

- Legfontosabb ágazata az országnak

- Volt hódoltsági területen jellemző a rideg állattenyésztés ( sz.marha,juh ) de rövidesen áttérték ők is a 2-3 nyomásos rendszerre

- Királyi Mo.:

Marinó juhà jobb minőségű gyapjú ; 3 nyomásos gazdálkodás ; jól tejelő sz.marha ; szőlőművelés elterjedt ( jobbágyok ) ; istállózás; kapásnövények ( dohány,kukorica;burgonya )àéhínség megszűnik

Ipar

- Uralkodó forma a céh ( kevés az üzemek száma,s tőkehiány volt)

                                   à Szűk a piac

                                   à Zsellérek száma magas,de nem tudták foglalkoztatni őket

- Manufaktúrák alig fejlődtek ki Mo-nà kevés számú volt. ( Arisztokraták is alapítottak,pld Pálffy János )

- Jelentős volt a bányászatà Nemesfém jelentősége csökken ( Bányatiszt képző Intézet – 1735 - Selmecbánya

Kereskedelem-Közlekedés

- Közlekedés javítására a kereskedelem miatt volt szükség ( utak javítása,létrehozása )

à Károly út: Károlyváros  összekötése az Adriával

à Elvezető csatornák,hidak építése,utak szélesítése

- Közvetett volt a kereskedelem ( országos vásárok )

- Belkereskelem volumene nőtt,s az ország külkereskedelme nőtt

à Rossz infrastruktúra,nehéz a kereskedelem

à  Import: Ipari cikkek ( osztrák örökös tartományokból )

à Export: élőállat, dohány, gabona, fémek , gyapjú

Életminőség

- Ország lakosai közt óriási volt a különbség

- Halállátványa mindennapos volt,s megszokott mondhatni ( vérhas,himlő,pestis )

- Hatósági védelmezés ( védőoltások,pestis megszűnik )

- Átalakult az életmód ( nemesek kúriákban,udvarházban éltek,s a főnemesek kastélyokban

- Öltözködésben is változtak ( francia mintára a rizsporos paróka elterjedt és a térdnadrág. Nemesek a huszáröltözetet kedvelték )